Mérgesedik a román-moldáv viszony. Júl. 7-én Ion Iliescu kijelentette, hogy a "moldovai nemzet" és a romántól eltérő moldovai nyelv tézise a sztálini elméletet igyekszik feleleveníteni, és célja a moldáv többségi lakosság elnemzetlenítése. A moldovai külügyminiszter cáfolta Voronyin elnök szóvivőjének azt a korábbi nyilatkozatát, miszerint Moldova Köztársaság tiltakozó jegyzéket küldött volna Bukarestbe Iliescu kijelentései miatt. Nem tiltakozásról volt szó, csupán egy jegyzékről, amelyben a moldovai fél aggodalmát fejezte ki Iliescu nyilatkozatai miatt. Vadim Misin, a moldovai parlament alelnöke kijelentette, hogy országának törvényhozása őszi ülésszakán korábbi ígéretét beváltva az orosz nyelvet hivatalos államnyelvvé nyilvánítja. Ugyanakkor Misin a moldovai nemzeti kisebbségek képviselői előtt kijelentette, Moldova Köztársaság minden erőfeszítést megtesz, hogy teljes jogú tagjává váljék az Oroszország- Belarusz szövetségnek. A Chisinauban nemrég elfogadott törvény, amely a nemzeti kisebbségek helyzetét és jogait szabályozza, a többségi nemzetnek a "moldovait" tekinti. Ebben az értelmezésben tehát a románok, pontosabban azok, akik románnak vallják magukat, kisebbségnek számítanak. Az említett nyelvtörvény őket külön nem nevezi meg, egyik zárójelében a gagauz, az ukrán, a bolgár, a jiddis stb. kisebbséget sorolja fel. (Moldova Köztársaságban az ukránok számaránya tizennégy, az oroszoké mintegy tíz százalék.) Román kollégája meghívására júl. 27-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik Vasile Tarlev, Moldova Köztársaság miniszterelnöke. Az Adrian Nastase kormányfővel folytatott tárgyalásokat követően megbeszélést folytat Ion Iliescu államfővel is. A moldovai miniszterelnök látogatásának programjában több kétoldalú megállapodás megkötése is szerepel. A bukaresti és a chisinaui kormány vezetői többek között aláírják azt a megállapodást, amelynek alapján a román hatóságok egymillió dollár támogatást nyújtanak a hátrányos helyzetű moldovai románoknak személyes irataik kiváltására. Mint emlékezetes, július elsejétől a Nastase-kabinet bevezette a moldovai állampolgárok számára az útlevélhasználat kötelezettségét. A BBC információi szerint ugyanakkor a két miniszterelnök megállapodást ír alá a közös határszakasz biztonságosabbá tételéről, az egyezmény megkötésétől a moldovai fél korábban vonakodott. /Ágoston Hugó: Mérgesedik a román-moldáv viszony. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2001. augusztus 17.
A moldovai útlevél ára meghaladja az ottani országos átlagbért. A román hatóságok átutalták a Moldova Köztársaság kormányának azt az egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást, amely mintegy hatvanezer Pruton túli számára teszi lehetővé az útlevélkiváltást. Az erről szóló megállapodást júl. 27-én írta alá Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök. Az útlevél-támogatásra jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói; a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A román-moldovai kapcsolatokért felelős hivatal vezetője, Ion Godonoga elmondta, hogy a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. A bukaresti kormány július elsejétől kötelezővé tette az útlevélhasználatot a Moldova Köztársaság állampolgárai számára. Az intézkedés bevezetése óta a román-moldáv határforgalom érezhetően visszaesett. /Jól jön a román segítség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2002. január 29.
A Moldovai Köztársaság belügyeibe történt beavatkozással vádolta meg Adrian Nastase miniszterelnököt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Tarlev nyilatkozatban fejezte ki mélységes aggodalmát azon kijelentések miatt, amelyekkel Adrian Nastase a hét elején a Moldovai Köztársaságban történt eseményeket kommentálta. A román miniszterelnök sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a moldovai hatóságok eltértek az európai elvárásoktól, amikor döntést hoztak arról, hogy egy hónapra felfüggesztik az ellenzéki Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) tevékenységét. A Romániával nagyon szoros kapcsolatokat tartó PPCD az év eleje óta tüntetéseket szervez Chisinauban az orosz nyelv kötelező iskolai oktatásának bevezetése ellen. Nastase úgy vélte: a PPCD betiltása a jelek szerint a totalitárius magatartást tanúsító moldovai kormány stratégiai célja volt. Válasznyilatkozatában a moldovai kormányfő aggodalommal szólt arról, hogy "a román kormány képtelen volt tudomásul venni: a Moldovai Köztársaságban az egyéb nemzetiségűek mellett 3 millió ember él, aki őszintén moldovainak tartja magát". A legnagyobb moldovai parlamenti frakció vezetője azzal vádolta meg Romániát, hogy Bukarestnek szerepe lenne a chisinaui ellenzéki tüntetések megszervezésében. A román külügyminisztérium visszautasította a vádat. A moldovai kormányfő nyilatkozata ezt követően látott napvilágot. /Folytatódik a nyilatkozatháború. A moldovai kormányfő vádja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./
2002. február 16.
A Nastase-kabinet legutóbbi ülésén 112,8 milliárd lejt utalt ki a kormány rendelkezésére álló különleges alapból a "román-moldovai gazdasági és kulturális integrációt elősegítő projektek finanszírozására". Románia 70,5 milliárd lejt fordít arra, hogy a közszolgálati televízió adása a Moldova Köztársaságban az eddiginél nagyobb területen is fogható legyen. Ugyanebből az összegből fedezik egyes műsorok újrasugárzását. A kabinet 4,25 milliárdot szavazott meg a Pruton túli területen működő Román Házak hálózatának kiterjesztésére, illetve könyvek megjelenésének támogatására. További 10,8 milliárd lejt fordítanak különböző román nyelvű kulturális kiadványok megjelentetésére, illetve a hazai román sajtó Moldova köztársaságbeli terjesztésére. A kormány 3,5 milliárd lejjel támogatja a román történelem és kultúra népszerűsítését, és újabb 10,1 milliárddal az oktatást. 5,4 milliárdot szánnak az európai demokratikus értékek propagálására, illetve a civil szervezetek támogatására. A megszavazott 112,8 milliárdból mindössze 7,5 milliárd lej szolgálja a gazdasági együttműködés javítását: 4 milliárd lej a kutatási és környezetvédelmi együttműködést, valamint 3,5 milliárd lejt a stanca-costesti-i közös felhasználású vízi erőmű hatékonyságának növelését. A bukaresti kormány tavaly egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást folyósított Moldova Köztársaság kormányának, ezzel lehetővé tette mintegy hatvanezer Pruton túli számára az útlevél kiváltását. A moldovaiak 2001 június végéig személyazonossági igazolványuk felmutatásával is átléphették a pruti határt. Sokuk számára az útlevélhasználat-kötelezettség július elsejei bevezetésével lehetetlenné vált a Romániába utazás, miután az úti okmány ára a Moldova Köztársaságban meghaladja az országos átlagbér szintjét. A Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök által tavaly júliusban aláírt megállapodás értelmében a román államtól kapott segélyre jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói, a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A megállapodás szerint a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét - 74 moldovai lejt (5,5 dollár) - fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. /Szőcs Levente: Támogatás a Pruton túlra. A kormány Moldovában népszerűsíti a román történelmet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2002. március 1.
Ismét a Moldovai Köztársaság belügyeibe való beavatkozással vádolta meg a román kormányt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Vasile Tarlev azt a bukaresti támogatást minősítette beavatkozásnak, amelyet a közelmúltban hagyott jóvá a román kormány a román–moldovai kulturális és gazdasági integráció támogatására. Tarlev szerint a támogatásról úgy döntött Bukarest, hogy nem folytatott konzultációkat a moldovai vezetéssel. A román illetékesek cáfolták ezt, mondván, a támogatások kérdése szerepelt a román–moldovai vegyes bizottság legutóbbi ülésének napirendjén. A román kormány a közelmúltban 112,8 milliárd lejt (3,5 millió dollár) különített el a "román–moldovai gazdasági és kulturális integráció" támogatására. Ugyanakkor Adrian Nastase román miniszterelnök arról beszélt, hogy bizonyos orosz erők ütközőállammá akarják változtatni a Moldovai Köztársaságot. /Újabb feszültség Románia és a Moldovai Köztársaság közt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2002. március 4.
A moldovai kormány eláll attól a tervétől, hogy az ország általános iskoláiban a második osztálytól bevezeti az orosz nyelv kötelező oktatását és a "románok történelme" helyett a moldovai történelem tanítását. Ezt Vasile Tarlev miniszterelnök közölte márc. 2-án. / Nem kötelező az orosz nyelv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2003. április 3.
A román-moldovai kapcsolatok "kényes szakaszának" lezárásaként értékelte ápr. 1-jén a Moldovai Köztársaságban tett hivatalos látogatását Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana Vladimir Voronin moldovai államfővel, Vasile Tarlev miniszterelnökkel és Nicolae Dudau külügyminiszterrel tárgyalt Kisinyovban. Geoana szerint Románia a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és a Fekete-tengeri országok számára hidat képezhet Európa felé. A román külügyminiszter arról biztosította vendéglátóit, hogy Románia nem vezet be vízumkötelezettséget a Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben mindaddig, amíg az Európai Unió tagja nem lesz. Az EU-tagság elnyerése után pedig Bukarest megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként biztosíthat vízummentességet a moldovai állampolgárok bizonyos kategóriái számára. /Vége a "kényes szakasznak"? Mircea Geoana a Pruton túlra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2006. október 11.
Románia tervbe vette, hogy díjmentesen és sürgősségi eljárással nyújt vízumot jövőtől a moldovai állampolgároknak, azt követően, hogy Románia EU- tagállam lesz, jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök Moldova Köztársaság kormányfőjével, Vasile Tarlevvel tárgyalt és a megbeszélés egyik témája a két ország határánál alkalmazott politika volt Románia EU-csatlakozása után. Tariceanu elmondta, hogy diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkező személyeknek már nem lesz szükségük vízumra. „Figyelembe véve a Moldova Köztársasággal létező különleges kapcsolatokat, Románia speciális és előnyös rendszert fog nyújtani ezen ország állampolgárai esetében a vízum megszerzésére” – hangsúlyozta a miniszterelnök. /Díjmentes vízum moldovaiaknak sürgősségi eljárással. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2007. március 8.
Moldova Köztársaság kormányfője, Vasile Tarlev azzal vádolta Romániát, hogy politikája az államhatalmat és a nemzetbiztonságot fenyegeti. Bukarest eltúlozta a moldovaiak által benyújtott áttelepedési kérelmek számát. Tarlev szerint a kisinyovi kormány nem egyezhet bele, hogy állampolgárainak jövője kétes és veszélyes kulisszajátékok részesévé váljon. /Durva kisinyovi „támadás”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2007. március 13.
Egyre feszültebb a moldáv-román viszony, hervadni látszik az a tizenegynéhány éve Pruton készített virághíd, mely jelképesen bizonyította a két országban élő román nép testvéri együvé tartozását. Vladimir Voronyin moldáviai elnök Vasile Tarlev miniszterelnökkel együtt azért bírálja Romániát, mert ,,a moldáviaiaknak adott tömeges állampolgársággal beavatkozik az ország belügyeibe, veszélyeztetve a tizenhét éves állam nemzetbiztonságát…” A román hatóságok egyelőre nem törődnek a moldáv diplomáciai offenzívával. Európa egyik legszegényebb országának tartott Moldovai Köztársaság állampolgárai tömegesen kérik az állampolgárságot, számuk több százezerre tehető. Romániának jelenleg nem érdeke napirenden tartani az esetleges újraegyesítést, szüksége lehet viszont a Nyugatra távozó munkaerő pótlására, a moldáviai munkavállalókra. /Bogdán László: Hervadó virághíd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
2007. június 30.
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke június 29-én Chisinauban megegyeztek, hogy évente egy-egy közös kormányülést szerveznek. A román és a magyar kormány már rendszeresen szervez ilyen közös kormányüléseket. /Román–magyar példa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2007. augusztus 24.
Nem fogadhatja el a külügyminisztérium a román–moldávai kapcsolatok Chisinau által bemutatott „tendenciózus” részleteit – jelentette ki sajtótájékoztatóján Ilie Banica, a külügyi tárca szóvivője. Szerinte a Moldovai Köztársaság hatóságai csupán a vízumok kiállításának nehézkes folyamatára hivatkoztak. Vasile Tarlev moldovai kormányfő tagadta a diplomáciai válság létezését, és burkolt utalásokat tett arra, hogy a román politika egyes szereplői igyekeznek politikai színezetet adni az ügynek. /K. A. : Nem „üzen” megfelelően Chisinau Bukarestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2007. szeptember 7.
Először hangzott el hivatalos fórumon, hivatalos forrásból, hogy a környező országok román ajkú lakosainak alanyi jogon jár a román állampolgárság. Az igazságügyi miniszter ismertette a kabinet e heti ülésén elfogadott sürgősségi rendeletet. Már az 1991-ben született állampolgársági törvény előírta, hogy mindazok, akik 1989. december 22. előtt veszítették el román állampolgárságukat, könnyített eljárással visszaszerezhetik azt, ha 1) betöltötték tizennyolcadik életévüket; 2) ismerik a román nyelvet; 3) rendelkeznek minimális történelmi-kulturális ismeretekkel, illetve 4) a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel a bevándorlási törvény által előírtaknak megfelelően. Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter elégedetlen ezzel, a nehézkes eljárás miatt a 2002-ben iktatott kérelmek még elbírálásra várnak – magyarázta. Hivatalos adatok szerint a kisinyovi külképviselet mintegy 30 ezer folyamodványt továbbított a minisztériumhoz, ugyanakkor január elsejétől – Románia uniós csatlakozásával – megnőtt az érdeklődés a román állampolgárság iránt. Nem hivatalos adatok szerint 300 és 600 ezer közöttire tehető a korábbi években benyújtott kérelmek száma, emellett csupán idén több mint félmillió moldovai fordult a kisinyovi román nagykövetséghez. A most elfogadott sürgősségi rendelet nem változtat az állampolgárság megszerzésének feltételrendszerén, csupán felgyorsítja az elbírálás folyamatát. A jövőben nem a kormány, hanem az igazságügyi miniszter dönt az állampolgárság odaítéléséről. A kérelmező a rendelet kihirdetése után három hónappal (a jelenlegi terminus fél év) leteheti az állampolgári esküt. Az igazságügyi miniszter cáfolta, hogy a törvénymódosítás kifejezetten a környező államok román ajkú polgárait célozná, Traian Basescu államfő azonban kimondta, hogy a határokon túl – elsősorban a szomszédos országokban – élő románokról van szó. A moldovai hatóságok nem nézik jó szemmel a román állampolgársági törvény enyhítésére tett, több éve tartó igyekezetet. Kisinyov több alkalommal kemény hangon bírálta Bukarest „hegemonikus törekvéseit”, szerintük Románia valóságos „állampolgár-verbuváló kampányt” folytat. Vasile Tarlev kormányfő helytelenítette a moldovai törvények szerint csak rövid ideje elfogadott kettős állampolgárság „bátorítását”. /Sz. L. : Kettős állampolgárság – de jure is? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2007. október 26.
Egyre nagyobb a feszültség Románia és Moldovai Köztársaság között, s a bukaresti vezetők időről időre olajat öntenek a tűzre. Így történt ez szeptember végén is, amikor Traian Basescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésén utasította a kormányt, hogy egyszerűsítse a moldovaiak román állampolgársági kérelmének elbírálását. Az államfő arra utalva, hogy Besszarábia egykor Románia részét képezte, kifejtette: „Romániának erkölcsi és politikai kötelességei” vannak a moldovai állampolgárokkal szemben. Vasile Tarlev moldvai miniszterelnök elítélte Basescu elképzelését. A Basescu-féle kezdeményezést követően a kisinyovi hatóságok bevonták a Román Televízió sugárzási engedélyét. A román állami televízió évek óta külön országos csatornát bérelt Moldovában, csakúgy mint a Pervij Kanal orosz televízió, s adásait az ország egész területére eljuttatta. Traian Basescu kijelentése Nyugat-Európában is nagy visszhangot keltett. A londoni Daily Express szerint ha Basescu utasítását a román kormány végrehajtja, Moldova Köztársaságból, Európa legszegényebb országából az uniós munkapiacot több százezer munkavállaló rohamozhatja meg. Becslések szerint a már román állampolgársággal rendelkező moldovaiak száma több százezerre rúg. Más források ezt a számot egymillióra teszik. Vlagyimir Voronyin moldovai államfő oroszbarát politikája azóta vált nyíltan Románia-ellenessé, hogy a Konstanca melletti amerikai katonai támaszpont megkezdte működését. Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter, Románia képviselője a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) vezető testületében néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem lehetetlen a két román ország, Moldova és Románia egyesülése. A „moldovai nyelvet” annak idején a Szovjetunió találta ki, hogy ezzel is elválassza Moldovát Romániától, ezt azonban 1991 után a Pruton túliak különállásuk és önálló államiságuk megerősítése végett időről-időre továbbra is hangoztatják. A valóság az, hogy a Moldovai Köztársaság lassan átcsúszik az orosz érdekszférába, s ez Bukarestnek fáj. Transznisztria pedig alig várja, hogy Koszovo elnyerje függetlenségét, amelyben saját önállóságának precedens értékű nemzetközi jogi megerősítését látja. /Tibori Szabó Zoltán: Befagyasztott román–moldáv testvériség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
